Nyomozzunk Millard Nullingsszel! 2. rész

A Különlegesek regéinek megjelenésére várva, Ransom Riggs érdekes játékra szólít minket, amelynek lényege: Winnifred Amauronis*,  Vándorsólyom kisasszony egy ymbryne társa bajban van, ezért levelet ír barátnőjének, hogy az megtalálhassa időhurkát, és megmenthesse azt az összeomlástól. Megelőzvén, hogy esetleg rossz kezekbe kerüljön az információ, leveleihez mindig csatol valamilyen nyomot. Mivel Vándorsólyom kisasszonyt sajnos elszólítja számos kötelessége, Millard Nullings, a láthatatlan és művelt különleges gyermek próbálja megfejteni a rejtvényt. A cél, szeptember harmadikáig rájönni, hol is található az időhurok.
A második nyomot és fényképet a Penguin Teen honlapján került megosztásra.

A második nyom:

"Hello, readers and friends — an update. Since you last heard from me, I examined the cabinet card photograph left by Miss Crake. Clearly, from the writing on the bottom of the card, she fled to somewhere in the vicinity of Upper Sandusky, Ohio, so that’s where I focused my search. The symbolism of the skull in the lap of the young man at center was obvious enough: Miss Crake was leading me to a graveyard. But which one? There are seven in the vicinity of Upper Sandusky — but only one, the Infirmary Cemetery, that’s just down the road from a quarry, the importance of which I deduced from the pick-axe in the hand of the young man on the right side of the photo. A bit of research told me that this graveyard had been attached to what had long been the county poorhouse and sanatorium; very likely home to some peculiars over the years. Searching their burial records, I found a Mr. Emmanuel Stutz, whose entry in the county ledger reads: “Died aged 55, brain cracked, partially sane. Third eye on top of head. Buried behind the railroad tracks, November 7, 1894.” 
With great effort I located Mr. Stutz’s grave, for the area behind said tracks was grown over with weeds and had been flooded periodically. There, tucked into a plastic envelope beneath a tuft of grass, was a second photograph. Alongside it was a short note in a hurried scrawl, which reads: “I waited some days here but could not stay longer, for fear I might be caught. I hope you will keep looking — for all our sakes. Yours desperately, Miss Crake.” As you can see, there is some writing on the back of the photo itself, though whether or not it is meaningful isn’t readily obvious.
I hope you can offer me some help, friends."

"Üdv kedves olvasók és barátok — friss híreket hoztam. Amióta utoljára hallottatok felőlem volt időm megvizsgálni az Amaurornis kisasszony által hátrahagyott fényképet. A kép alján látható írás alapján bizonyos, hogy valahol az ohioi Upper Sandusky környékén járt, így erre a területre koncentráltam kutatásaimat. A kép közepén ülő férfi ölében látható koponya szimbolikája elég egyértelmű volt számomra: Amaurornis kisasszony egy temetőre utalhatott. De melyikre? Upper Sandusky környékén ugyanis hét temető is található, de csak egy olyan temető van, az Infirmary Cemetery, amely egy kőbányához vezető út végén található (utóbbi jelentőségére a kép jobb oldalán látható férfi kezében tartott csákány alapján jöttem rá). Némi kutatás után megtudtam, hogy a temető a helység szegényházához és szanatóriumához tartozott, amely nagy valószínűséggel több különlegesnek is otthont nyújthatott az évek során. A temetkezési nyilvántartást olvasgatva leltem bizonyos Mr. Emmanuel Stutzra, akinek nevéhez a következőket írták: <Meghalt 55 évesen, agy repedt, részben normális. Harmadik szem a fejtetőn. A vasúti sínek mögé temetve, 1894. november 7.>
Nagy nehezen sikerült csak megtalálnom Mr. Emmanuel Stutz sírját, mivel az említett sínek mögötti területet benőtte a gaz és rendszeresen elárasztotta a víz. Ott, egy fűpamacs alatt találtam a második fényképet, amelyet műanyag borítékba helyeztek el, mellette sietve megírt rövid üzenet, amelyben az állt, hogy "néhány napig vártam itt, de nem maradhattam tovább, mert attól tartottam, elkaphatnak. Mindannyiunk érdekében remélem, hogy folytatod a keresést. Kétségbeesett barátnőd, Amaurornis kisasszony." Amint látjátok, magán a fénykép hátulján is írás látható, habár nem biztos, hogy egyáltalán releváns lenne.
Remélem, hogy tudtok segíteni, kedves barátaim."

Nyomozzunk Millard Nullingsszel!

A Különlegesek regéinek megjelenésére várva, Ransom Riggs érdekes játékra szólít minket, amelynek lényege: Winnifred Amauronis*,  Vándorsólyom kisasszony egy ymbryne társa bajban van, ezért levelet ír barátnőjének, hogy az megtalálhassa időhurkát, és megmenthesse azt az összeomlástól. Megelőzvén, hogy esetleg rossz kezekbe kerüljön az információ, leveleihez mindig csatol valamilyen nyomot. Mivel Vándorsólyom kisasszonyt sajnos elszólítja számos kötelessége, Millard Nullings, a láthatatlan és művelt különleges gyermek próbálja megfejteni a rejtvényt. A cél, szeptember harmadikáig rájönni, hol is található az időhurok.

A leveleket és a képeket az Entertainment Weekly honlapján teszik közzé.

Az első nyom:

"Alma — forgive my brevity, but my loop and all I have worked for are in danger. I am in hiding, pursued by enemies, and cannot tend to my loop. However, I have arranged things so all that’s needed to prevent my loop’s collapse is for a single peculiar to enter it by September the third (a date well-known to you, surely). Otherwise it will disappear forever, and with it my life’s work. I cannot tell you where it is outright, in case this message is intercepted by some hostile party, but I trust that those with peculiar intuition will be able to follow my trail, of which the photograph enclosed is the first breadcrumb. Very humbly yours, Winnifred Crake.” 

"Alma, kérlek bocsásd meg, hogy levelem ilyen rövidre sikeredett, de veszély fenyegeti az időhurkomat, illetve mindent amiért oly keményen dolgoztam. Rejtőzködésre kényszerültem, ellenségeim vadásznak rám, így pedig nem térhetek vissza időhurkomba. Sikerült azonban intézkednem annak érdekében, hogy az időhurok ne omoljon össze jelenlétem hiányában: ehhez csupán arra van szükség, hogy egy különleges éppen szeptember harmadikán lépjen be rajta (ez a dátum bizonyára számodra sem ismeretlen). Ha erre nem kerül sor, örökre eltűnik majd, vele együtt pedig egy élet munkája. Nem oszthatom meg veled a hurok pontos helyét, hiszen levelem akár rossz kezekbe is kerülhet, de bízom abban, hogy különleges ösztöneid segítenek majd követni az általam hagyott nyomokat, a mellékelt fénykép az első kenyérmorzsa. Alázatos barátod, Winnifred Amaurornis*."

* Crake: lápítyúk, vizicsibe... a latin név szerintem jobban hangzik, ezért is választottam azt.

Mi lehet a megoldás?

A fénykép bal alsó sarkában az áll, hogy Upper Sandusky. Utánanéztem, és van ilyen elnevezésű városka Ohio-ban, én tehát azt gondolom, hogy a kép első nyoma ez lehet, hiszen amerikai Időhurkot keresünk. A másik, hogy kicsit utánanéztem a városkának is, és úgy néz ki van ott szép régi ház, amiket Ransom Riggs nagyon szeret, szóval ki tudja, lehet, hogy a városkában lesz valahol Winnifred Amaurornis kisasszony Időhurokja.

Habár a képen ábrázolt fickók viszonylag jól öltözöttek, egyikük csákányt tart a kezében, ezért arra tippelnék, hogy bányában dolgoznak. Upper Sanduskyban van bánya, így talán egyikük lehet az időhurok bejárata. Legjobb tudomásom szerint a bányákban felszíni fejtést végeztek, azaz nem földalatti alagutakat vájtak. A baloldali férfi lefele mutató ujja talán épp azt akarja jelezni, hogy ők bizony valahol mégis fúrtak egy alagutat.

A kép másik különleges eleme a középen törökülésben helyezkedő férfi ölében látható koponya, de arról még nincs ötletem, hogy az mit jelenthet. Ti mit gondoltok?

SPOILER!!!

A harmadik kötet végén, Vándorsólyom kisasszony azt mondja Jacob-nak, hogy egy közeli Időhurkon keresztül jöttek Amerikába, onnan meg két nap alatt lejutottak a floridai Englewoodba. Na most, lehet-e erről az időhurokról szó? Minden attól függ, hogy ez a játék hol helyezkedik el a könyvek történéseinek idővonalán. Mert ha a harmadik kötet után, akkor Millardnak nem kell keresnie az Időhurkot, hiszen ismeri, így nem lehet szó erről. Ha előtte, akkor viszont lenne esély arra, hogy pont ez az a hurok, amit keresünk, és a kötet végén is azért utaztak oda, mert tudták, hogy ez van legközelebb Jacobhoz...